2-4. nap - Hidroplán, kulcsosház, vadon

2005. július 6-8.

Rövid bevásárlás után indultunk Moose Pass (Rénszarvas-hágó) kistelepülés felé,
ahonnan indult a következő kalandunk.

A hajózás miatt csak 4 után értünk oda Moose Pass-be, s ahogy közeledtünk, elkezdett esni az eső, sőt
villámlott is, így tartottunk tőle, hogy nem fognak tudni kivinni minket..Szerencsére nem így alakult.
A Scenic Mountain Air volt a csapatunk hivatalos
szállítója:) Ez az irodájuk.

Minden csomagot, s mindenkit lemértek, aztán szemre elosztották a csomagot, s az embereket..

Aztán már pakolhattuk is be a gépbe a csomagok egyik felét.

Ő volt a pilótánk. A kezében lévő mentőmellényeket kellett felvenni.

Az első két utas.

Volt nekik még két kis kétüléses gépük kiképzéshez, ill. még egy négyszemélyes.
Azt mondták, hogy ha rossz az idő, akkor a kisgépet küldik ki, hogy felderítse repülhet-e a nagygép.

Aztán felbőgött a motor.

A gép kigurult, s nemsoká a levegőben volt

Letölthető video a kigurulásról!!! (avi, 5.6M, 0:21)

Letölthető video a felszállásról!!! (mpg, 13M, 1:16)

Mindenki kapott egy fülest is, mert a zaj miatt csak így lehetett beszélgetni

Na mennyit fizettek, hogy előre figyeljek?:)))

Aztán mi következtünk.

Csomagtartó

Elég jó színűk volt a tavaknak alattunk

A hegyoldalak közelében repültünk a szűk völgyekben, a kisebb turbulencia miatt

"Apró" gleccser

Kb. 20 perc repülés után (ami 2 percnek se tűnt), megérkeztünk az Upper Paradise Lake-hez,
lent látható a kabin, vagy kulcsosház, s a srácok már kint vannak a házhoz tartozó csónakkal

Kipakoltunk, majd felszállt a gép, s csönd lett....
Mondta a pilóta, hogy 2 nap múlva délben jön értünk, de ha vmi gáz van,
akkor rakjunk ki a ház előtt tópartra vmi pokrocot, vagy jelzést, mert
csinálnak kiképzőrepüléseket, s szoktak erre repülni, s akkor leszállnak.

Ezt láttuk a "strandról" kifelé..

Az Amerikai Erdőfelügyelőség Upper Paradise tavi kulcsosházát béreltük ki 2 napra.
12 óra után lehet érkezni, ill. 12-ig kell elhagyni a házat. Bent van 2 emeleteságy,
1 asztal padokkal, 1 fatüzelésű vaskályha, ill. egy polc és egy falra szerelt lap,
ahol lehet főzni. A házhoz tartozott egy pottyantós wc is.
Az egész ház 45 dollár egy napra, de gyalog nem lehet megközelíteni (nincsenek utak),
csak hidroplánnal.

Ő az!

Belülről

A "strandról" befelé

Ez a wc fantasztikus kilátással:))

Itt a kilátás..

A vérbeli horgászok azonnal elkezdtek pecázni, s fogtak is két halat

Grayling, vagy pénzes pér
Igazaból az a szerencse, hogy ebben a tóban csak ilyen halak vannak,
s nincsenek lazacok, mert az azt jelenti, hogy medve is kevesebb van..

Este kissé borus idő volt..

Másnap reggel igen jól nézett ki a vidék!

Még felhő ült a tavon.

De aztán eltűnt..
[Nagyon különbözőek voltak a fényviszonyok, azért látszik ennyire az illesztés.]

A másik irányban lévő hegyek a ház mögötti dombról

A pecások már korán reggel rápörögtek a hobbijukra:))

Nem is sikertelenül!!

Így lett nagyon finom pénzes pér ebédünk..

Ebéd után indultunk a tó túlsó oldalára túrázni (bár előbb még evezőt ragasztottunk)

Ellenszélben eveztünk át..

Az eredeti terv az volt, hogy a nyeregbe megyünk fel

Felszerelkeztünk fényképezővel meg medvecsörgővel is (ruhádra rakod, s akkor csörög, hogy a medve meghalja,
s hamarabb megtalálja a zsákmányt:))

Mivel utak nem voltak egyáltalán, jó kis bozotharc várt ránk

Aztán félút után mikor elromlott az idő, vihar kezdődött, s rájöttünk, hogy 30-40 perc bozotharc
várt volna ránk a továbbjutás érdekében, így visszafordultunk

Azért egy csoportkép még belefért

Aztán lefelé is átküzdöttük magunkat a dzsungelen és a patakon

Szabi megmutatta, hogy a fejháló sem akadály, ha uzsonaidő van:))

Visszafelé az eső is elkapott minket

De a pecások újra szerencsések voltak

Az eső után szép volt este

Másnap reggel nagy fürdést csaptunk az igen hideg tóban

Szinte pontban délben érkezett a gép értünk, a Fecóek mentek az első körben

Ez a Lower Paradise tavi kulcsosház

Aztán tankolt, majd indult vissza értünk

Közben megérkeztek a következő vendégek, amíg vártunk a mi repülőnkre.
Az egyik nő már 12-szerre jött vissza, mert szerinte ez az egyik legjobb
kabin a területen..hát szerencsénk volt, hogy pont ezt választottuk, mert tényleg jó volt!:)

Amikor értünk jött hozott egy potyázót is..

Aztán utolsó pillantás, s fel is szálltunk..

Ez már Moose Pass, a híd mellett a bázis

De még elmentünk a tó túlsó végéig, mert onnan szálltunk le.
A pilóta mesélte, hogy egy nappal korábban volt egy repülőbaleset,
egy ember meg is halt. Hidroplán vizsga nélküli pilóta vezette a
gépet, s egy gleccsertóról próbáltak felszállni, de visszaestek,
letörtek az úszótalpak, s belefordult a gép a jeges víbe, s nagyon gyorsan
elsüllyedt. a pilóta haverja nem kötötte be magát, s ő halt meg..:(
A mi pilótánk ment el megmenteni a többieket.

Letölthető video a leszállásról!!! (mpg, 17.5M, 1:43)

Elmentünk a helyi postára, s mellette épp egy helikopterre kapcsoltak külső terhet.

Visszamentünk még Seward-ba, mert volt 1-2 adósságunk még...

Egyrészt az Alaska Sealife Center szerettük volna megnézni, ami nem volt
rossz, de inkább gyerekeknek nagyon jó. Az Exxon által fizetett 56 millió
dollárból hozták létre, amit a cég tartályhajójának a felborulása, s durvabr
kőolajszennyezése miatt fizettek ki. Ez az nyugati félteke egyetlen hidegvizes
tengeri kutatóközpontja, bármit is jelentsen ez..

Na, ő a halibut, vagy nagy laposhal

Ez meg a lunda, vagy puffin

Fóka

Ez a medence elég vagány volt, mert az épület emeletéről a felső részét,
víz feletti részét lehetett megnézni, a földszintről pedig a medencét..
Jól nézett ki, ahogy a vízimadarak lebuktak tök mélyre a víz alá.

A másik "adósságunk" az Kijárat gleccser volt (Exit glacier)

Kicsit messzebbről a 3 mérföld hosszú folyam a gleccserpatakkal

A hegyek tetején egy hatalmas jégmező van (Harding icefield), s onnan lóg le
ez a "kijárat", igazából a nevét onnan kapta, hogy a korabeli utazók a hegyek,
gleccserek közül általában ezt használtak kijáratnak.