A glennalleni kempingben aludtunk, s mielőtt továbbindultunk volna a városból,
megnéztük a kőolajvezetéket is.
A mai napon vissza kellett mennünk Anchorage-be, mert a Hóka Szabinak éjfél után indult a gépe
Útközben láttuk a Matanuska-gleccsert.
Aztán a Fecóval ketten úgy döntöttünk, hogy ha már itt vagyunk, akkor
elmehetnénk raftingozni. Kétkézzel habzsoljuk az élvezeteket:))
Ezzel a busszal vittek fel kb. 15 mérföldet a folyó felső szakaszához
3 hajót indítottak, ebből kettőben nem eveztek az emberek, csak
a vezető nagy evezőlapátokkal, mi olyan hajóban voltunk, ahol mindenki
evezett, s a vezető csak kormányzott.
II-es, III-as, IV-es osztályú részein mentünk a Matanuska folyónak, ami
a hasonló nevű gleccser folyója.
Ezek a túravezetők igazi kalandorok, nyáron rafting túrákat vezetnek, télen
meg mondjuk Colorado-ban síoktatók. A mi vezetőnket Cassidy-nek hívták, s
pont másnap volt 3 éves a kislánya, aki Colorado-ban van a feleségével, de mondta
hogy eddig csak 1 szülinapján volt otthon, de hogy többet ilyet nem akar már csináni..
A Nova nevű társasággal mentünk
A többiek addig az Independece aranybányát látogatták meg.
Visszafelé Anchorage-ba az autópályán elkezdtünk szórakozni két csajjal,
pl. melléjük mentünk és mindanégyen lefotóztuk őket egyszerre, meg ilyesmi,
de mint az elkészült fotó mutatja, nem értették a humort:))
Aznap este ugyanabba a hostelbe mentünk vissza, ahol voltunk első este.
Késő este kivittük Szabit a reptérre, mert az ő gépe már éjfél után indult,
a mienk csak másnap este.
Aztán elpályáztunk az Anchorage-i éjszakába, először a Blues Central-ba mentünk